Na mára sokat fordult a világ. Junk work, junk life, junk food. Laci bácsi konyhája, Norbi konyhája, meg ilyen műanyagtálcás szarokat rendelünk.
Nekem az a stratégiám, hogy napi átlag 550 Ft alatt tartsam a rendeléseimet. Hát ez egy extrémsportnak betudható.
Tavaly tavasszal egy nap ettem egy halat, ráadásul előző esti unikumozás után. A kettő együtt annyira szarul jött ki, hogy leállt a májam, de tényleg. Besárgultam, meg görcseim voltak. (Baszki, a májgörcsnél csak a vesegörcs szarabb, tanúsíthatom. Ha nő lennék, akkor két vesegörcs, meg egy májgörcs után már úgy gondolkodnék, nem kell több gyerek.) Elmentem az orvoshoz, hát persze jött a para, hogy hepatitis, meg ilyenek. Kaptam soron kívül időpontot ultrahangra, néztek is csúnyán a bérletes nyuggerek, amikor 2 perc alatt bejutottam. Persze akkor még volt vizitdíj, azt a kórházban kialakítottak egy ilyen EU kompatibilisi recepciót. Ott kellett fizetni a 3 k-t, meg check-in-elni. Így, mire a röggönyológiai szakrendeléshez átsétáltam, már várt a nővérke a rendelő ajtajában, és az órák óta ott ülő 50 ember előtt elkurjantotta magát: „XXX Úr, maga az? Tessék azonnal befáradni!” No egy nyanya nem is hagyta szó nélkül, elkezdett lázadni, hogy miért kivételeznek velem. Azt találtam mondani, ez azért van, mert az ott ülő 50 ember vizsgálatát is én finanszíroztam! „Mindenki a vendégem!” kurjantottam. (A nővér annyira röhögött, hogy alig bírta abbahagyni. Amíg kocsonyával a hasamon feküdtem és a dokinéni vizsgált, csak a nagy röhögést lehetett hallani a vizsgáló melletti kis irodájukból, ahol a többi EÜ kollégájának mesélte a sztory-t.)
Persze a magyar EÜ-re mi sem jellemzőbb, hogy az egész kórházban (ez a Szent Borbála KE megyei kórház, ha valaki ismerné) egy kibaszott utrahangológus található, aki a vizsgálat közben egyszer csak felpattant, és elszaladt fél órára a 14 km2-es kórházi telephely túlsó végén lévő baleseti sebészetre, mert valami idióta rácsavarodott a 20 éves opeljével egy IFA-ra az 1-es úton. (Nem volt hangosbemondó, hogy „Kék kód”, meg, hogy Dr. Magashangú Máriát várja Dr. House a balesetin konzultációra, hanem felhívták a dokit a mobilján(!), hogy térüljün, forduljon, de izibe, mer’ eksön van.)
Mire visszajött a dokinéni, addigra összedzsuvázhattam a hasamat, mert folytatva a vizsgálatot egyszercsak igen komor lett ő is, meg a nővérke, aki a doki bemondásait gépelte a leletre. Ilyeneket mondott, hogy „öklömnyi képlet a pancreas fejen”, na mondom bazmeg, volt már rákos beteg a családba, hát a képlet szó soha nem jelent jót. Főleg az volt a para, hogy „Isten Önnel”-lel köszöntek el.
Otthon megnéztem, hogy miakacsa az a pankreász, elsőre azt hittem, hogy a birkózás görög istene, de nem az, ez a hasnyálmirigy. A hasnyálmirigyrák túlélési valsége nulla. Ökölnyi tumor a pankreászon = halott vagy. Aznap visszaszoktam a cigizésre, csak most 43 napja sikerült ismét leszokni. (Tudom, kis túlzás, addig még nem mondható senkiről, hogy leszokott, amíg tudja, hány napja gyújtott rá utoljára.)
Viszont kurva gyorsan kaptam beutalót ilyen CT vizsgálatra. Ez egy érdekes vizsgálat, kurva nehéz bejutni, nekem annak ellenére nagyon hamar megvolt – hallod, egy tumoros, akinek hepatitise van?! milyen má’? – hogy első nap el is basztam. Tudtam, hogy nem szabad enni 10-ig, amikorra odamentem, de azt nem mondták, hogy inni sem szabad, ezért 2-3 kv-t, meg vagy 1 liter ásványvizet megittam, pótolva a hiányzó élelmiszert. Ez így nem ment, visszahívtak másnapra. 10-ig nem iszol, nem eszel, majd kapsz ilyen izotópos 2 liter vizet, amit meg kell innod 2 óra alatt. Majd nem szabad brunzolni menni, s még két órát várni, amíg az izotóp szétárad a belső szerveidbe. (Ezt az izotópot látja a CT.) Aztán beléd tolnak ilyen kurva vastag tűkkel még valami folyadékot, amikor már a vizsgálóban fekszel – persze szétbaszta a nővérke az összes vénámat, úgy néztem ki utána, mint valami herkás pöcs – és aztán áttolnak egy ilyen kattogó gyűrű formájú valamin, ami tök úgy néz ki, mint a csillagkapu, csak annyi a különbség, hogy az van ráírva, hogy GE.
Na mindegy, kiderült, hogy nincs rákom, de addigra már a májam is újra működni kezdett, ezért azt találta ki az orvosom, hogy hepatózisom van, ami olyan, mint a hepatitis, de nem az és kurvára nem tudják a mai napig, mi van, de jól vagyok, ez a lényeg. Mondjuk alkoholt elvileg nem ihatnék, ami azért ellentmondásos, mert a vesekövem miatt meg sok sört kellene inni. Szóval mostanában inkább tiszta vagyok, és ilyen bio dolgokat tolok: zöldet tisztán, meg gyümölcspáleszt.
De megint elkalandoztam. Visszatérve a menzakajához megosztanám még az 550 Ft-os kísérletek néhány apró szösszenetét. Pl. elég perverz dolognak tűnt, de hát „mindegy, csak perverz legyen” elv alapján kipróbáltam a spenótot rántott sajttal. Elég jól bejött, nagyon szeretem azóta is, egészséges, meg minden. Gondoltam 19-re lapot kérek, ezért mára tökfőzeléket rendeltem rántott mozzarellával. Nos. Ilyen SOHA ne rendeljetek. A tökfőzelék, tükörtojással, pörkölttel, vagy valami ilyesmivel. A mozzarella jó: tepsiben hagymakarikákra helyezel csirkemell-filét, kis szalonnával irdalva, rákarikázod a mozzarellát, rá bazsalikomot, kakukkfüvet, meg ilyen zöld izéket, arra egy-egy karika paradicsom és főtt krumpilval szórod körül, mindezt be a sütőbe. Na a mozzarella is jó ilyesmire, meg pizzára. De rántva, tökfőzelékkel, hallod, ennél csak a tofu szarabb.
Persze van, akinek más szempontból fontos a kajarendelés. Ügyfélszolga kolléga már kedden megrendeli a következő heti ebédet. Abban van főétel, meg sütik, meg ilyenek, iszonyú összegek! Szokása, hogy minden délelőtt óránként kimegy a konyhába, ahol a falra van kifüggesztve a T heti kajarendelés lista. És annak örül, mit fog enni.
Aztán ott van a másik véglet. Régi munkahelyemen dolgozó kollégát hívtam ma fel unalmamban, jön-e este 1-2 sörre. Beszélgetés közben kis türelmet kért, mellé tette a kagylót, és csak ennyit hallottam: „… ezt tőlem kérdezed? … most mész át a kajziba? akkor három darab kis rántott csirkemájat hozzá’ má’, meg 15 deka krumlisalátát” Szóval ő például rendszeresen elfelejt rendelni. Ő mondjuk magyar szakos volt, meg szociológus, tehát intuitív művész lélek. Ő az, aki azért jár hetekig napi 4 000 Ft benzinpénzért kocsival a város egyik feléből a másikba, mert elfelejtette megvenni a bérletet, és nem mer érvényes bérlet nélkül kockáztatni a Pillangótól (ahol nem tud bérletet venni) a Moszkváig (ahol már megvehetné).
